Polyomaviridae papillomaviridae
Tartalom
A családot sajátos replikációs stratégia jellemzi.
A DNS-genom a fertőzött sejt magjába jut, ahol beindulhat a lítikus, azaz produktív vírusciklus, de látens fertőzés is kialakulhat.
A gazdaszervezet szintjén a herpesvírusokkal polyomaviridae papillomaviridae primer fertőzések következtében életreszóló látencia alakul ki, azaz mindegyik herpesvírus faj a rá jellemző szövetekben inaktív formában úgy marad fenn, hogy közben genomja önállóan nem — legfeljebb csak a gazdasejt genomjával szinkronban — replikálódik és a látensen fertőzött gazdasejt rejtve marad az immunrendszer elől. A látensen fertőzött sejtben a vírus véletlenszerűen reaktiválódhat, azaz átmehet lítikus ciklusba a fertőzés.
A herpesvírusokkal szemben hatékony immunválasz alakul ki, amely megakadályozza, hogy a gazdaszervezetet veszélyeztető szövetkárosodás alakuljon ki a reaktiváció következtében. Akiknél viszont természetes pl. HIV-vírus okból átmenetileg vagy tartósan legyengül az immunvédekezés, a humán herpesvírusok életet veszélyeztető megbetegedéseket okoznak, akár primer, akár polyomaviridae papillomaviridae fertőzés következtében.
Ha a fertőzött sejtben beindul a lítikus ciklus, akkor az egyes gének expressziója ütemezetten 3 lépcsőben történik: Elsőként a nagyon korai immediate early, IE gének fejeződnek ki, amelyek termékei részben a vírusgenom fennmaradását biztosítják a fertőzött sejtben, részben a korai early, E fehérjék termelését indukálják. A korai fehérjék általában a viriont alkotó makromolekulák szintézisében, érésében játszanak szerepet pl.
A viriont felépítő struktúrfehérjék a késői late, L fázisban szintetizálódnak. A nukleokapszid a sejtmagban szintetizálódik, ahol zárványtestek alakulnak ki. A képződő virionok burka a maghártyából származik.
A nagy méretű vírusok közé tartoznak. A élő férgek a székletben található glikoproteinek jó antigének, a HSV-1 és HSV-2 antigénszerkezete nagymértékben hasonló, a polyomaviridae papillomaviridae G alapján azonban a két vírus szerológiai módszerekkel elkülöníthető.
Patogenezis A herpes simplex vírusok in vivo a hám- és az idegsejteket fertőzik, de súlyos esetben a perivaszkuláris szöveteket is érintheti a fertőzés.
A lítikus vírusciklus gyorsan, nap alatt lezajlik.
Мы можем проигнорировать. Уран природный элемент, плутоний - искусственный.
A herpes simplex vírusok citolitikus hatásúak, a lítikus ciklus végén a fertőzött sejt lízise során egyszerre szabadulnak ki nagy számban az újonnan képződött virionok. A sejtpusztulás polyomaviridae papillomaviridae lokális gyulladási reakciót vált ki és fertőzött szövet károsodásához vezet. A primer fertőzés a behatolási kapuban zajlik le. A vírus a perifériás idegek mentén eljut az érzőganglionokba, ahol az érző idegek sejttestében életreszóló látens fertőzést alakít ki.
A vírusok osztályozása
Az orofaciális fertőzések következtében a ganglion trigeminalében, genitális fertőzések következtében a ganglion sacralében alakul ki a látencia. A látens vírusfertőzés időről időre reaktiválódik és érzőidegek mentén a primer fertőzés helyére vagy közelébe terjed.
A reaktiválódott fertőzést az immunrendszer kontrollálja. Az immunválasz hatékonyságától függően a reaktiválódó fertőzés következtében tünetmentes vírusürítés vagy jellegzetes herpeszes tünetekkel járó rekurrens megbetegedés alakulhat ki. A reaktivációt elősegítheti láz, UV-fény, emocionális hatások, az immunkontrollt hormonális változások, trauma, stressz, kimerülés, immunszuppresszív kezelés vagy fertőzés gyengítheti.
A bőrben és a nyálkahártyákon polyomaviridae papillomaviridae primer vagy rekurrens herpes simplex fertőzés polyomaviridae papillomaviridae először szerózus folyadékkal teli vesiculumok alakulnak ki a hám rétegei között. A vesiculák alapján találhatók polyomaviridae papillomaviridae a sejtek, amelyekben a vírus szaporodik, a hólyagbennékben pedig a virionok és némi sejttörmelék szaporodik fel. A vesiculumok felszakadásával a vírus a környezetbe ürül, a vesiculum helyén fekély marad vissza.
A száraz környezetnek kitett kifekélyesedett bőrlaesiókon pörk képződik. Megbetegedések Gingivostomatitis.
Primer fertőzés következtében alakulhat ki kisgyermekekben, de enyhébb formában rekurrens fertőzés következményeként is megjelenhet. A gingiván és a buccán hólyagos, kifekélyesedő kiütések jelennek meg. Fájdalommal, lázzal lokális oedemával járó állapot. Herpes labialis.
A közismert ajakherpesz a tipikus rekurrens formája az orofacialis régióban bekövetkező — sokszor tünetmentes — pimer fertőzéseknek. A laesiók általában az ajak-nyálkahártya és a bőr határán jelennek meg. A leggyakoribb herpeses megbetegedés, egyes személyekben bizonyos hatásokra pl. A polyomaviridae papillomaviridae és a corneán beszűrődések majd kifekélyesedő laesiók jelennek meg.
A laesiók hegképződéssel gyógyulnak. Ha a primer keratoconjunctivitist később rendszeresen követik a rekurrens fertőzések, a cornea egyre jobban kiterjedő hegesedése vakságot okozhat. Bőrsérüléseken keresztül is fertőzhetnek a herpes simplex vírusok. Amíg a gumikesztyű használata nem volt általános, az egészségügyi dolgozók, különösen a fogorvosok ki voltak téve a herpeszes ujjgyulladásnak. Az ekzemás bőrterületek is szolgálhatnak behatolási kapuként ekzema herpeticum Kaposi megbetegedést okozva.
Herpes genitalis. Az anogenitalis régióban fájdalmas hólyagos, kifekélyesedő laesiók jelennek meg.
- Szemölcsök és papillómák a hüvelyben
- Не хотите ничего предпринять.
- Kerek férgek egy kisgyerekben
- A vírusok osztályozása – Wikipédia
- A paraziták kezelése a testben
- Az orvosi mikrobiológia tankönyve | Digitális Tankönyvtár
- - Да нет же, черт возьми.
- A vastagbél méregtelenítése beöntéssel
A rekurrens fertőzés tünetei enyhébbek, mint a primer fertőzésnek. A terhesség alatt jelentkező herpes genitalis komoly veszélyt jelent a magzatra, illetve az újszülöttre. Központi idegrendszeri fertőzések. A herpes simplex vírusok polyomaviridae papillomaviridae meningitist és igen súlyos lefolyású encephalitist okozhatnak.
Az utóbbit a temporális lebenyben kialakuló nekrotikus gócok jellemzik, és elsősorban HSV-1 okozza. Kezeletlen esetben igen gyakran polyomaviridae papillomaviridae kimenetelű a megbetegedés, de gyógyulás esetén is súlyos mentális zavarok maradhatnak vissza. A betegség gyorsan progrediál, a herpeszes encephalitis gyanúja esetén az antivirális kezelést haladéktalanul meg kell kezdeni és polyomaviridae papillomaviridae herpes etiológia kizárásáig, vagy a gyógyulásig folytatni kell.
Még az időben elkezdett kezelés mellett is előfordul fatális kimenetel vagy végleges idegrendszeri károsodás. A celluláris immunitás károsodása pl. AIDS, hematológiai malignomák miatt az orofaciális és az anogenitális régióban kiterjedt herpeses laesiók fejlődhetnek ki, és polyomaviridae papillomaviridae laesiók megjelenhetnek a légző és az emésztőszervek nyálkahártyáján is.
Perinatalis fertőzések. Leggyakrabban a szülőcsatornában történik a fertőzés, ritkábban aszcendáló, még ritkábban transzplacentáris méhűri fertőzés következménye. A fertőzések döntő többségét HSV-2 okozza.
Minél fiatalabb magzatot érint a fertőzés, annál nagyobb az esélye a méhen polyomaviridae papillomaviridae elhalásnak. A HSV fertőzés a harmadik trimeszterben koraszülést, idegrendszeri károsodást, bőrlaesiókat, keratoconjunctivitist okozhat. A szülőcsatornában intrapartum bekövetkező fertőzés következtében kialakuló megbetegedések súlyossági sorrendben: Disszeminált perinatalis HSV fertőzésben mucocután laesiók mellett a központi idegrendszerben, májban, mellékvesékben keletkeznek súlyos károsodások.
Download 82kB Preview Abstract Vesetranszplantáltak mintáiban a humán herpeszvírus 6A dominanciáját, és a humán cytomegalovírussal megegyező gyakoriságát találtuk.
Igen magas a letalitás, a túlélőkben súlyos idegrendszeri károsodások maradnak vissza. Encefalitis izoláltan is kialakulhat, kezeletlen esetben a letalitása magas, a túlélőkben súlyos idegrendszeri károsodások maradnak vissza. Keratoconjunctivitis következtében chorioretinitis alakulhat ki.
A bőr- és szájfertőzések többször is kiújulhatnak, de egyéb súlyos következménnyel általában nem járnak. Átvitel és epidemiológia A fertőzőképes virionok ürülhetnek a bőr vagy a nyálkahártyák herpeses laesióiból vagy tünetmentesen a nyálkahártyákból.
Az ép bőrön keresztül nem képesek a herpes simplex vírusok fertőzni és a bőrfelület száraz környezetében hamar inkativálódnak. Az egyes nyálkahártyákra jellemző szekrétumokban pl. Ilyen környezetben a virionok hosszabban megtartják fertőzőképességüket, és nyákban passzív mozgással könnyen eljutnak a mikrosérülésekbe, amelyek a fertőzés kapujaként szolgálnak.
Az orofaciális polyomaviridae papillomaviridae inkább a HSV-1, míg a genitális fertőzésekben inkább a HSV-2 játszik szerepet, de az utóbbi évtizedekben a szexuális szokások változása miatt egyre inkább elmosódnak polyomaviridae papillomaviridae különbségek a polyomaviridae papillomaviridae herpes simplex vírus anatómiai lokalizációjában.
A fertőzöttek egy kis részében viszont rendszeresen kialakul rekurrens herpeses megbetegedés: elsősorban herpes labialis, de vannak akikben herpes genitalis. Az egyéb herpeses megbetegedések előfordulása sporadikus. A primer HSV-1 fertőzés általában kisgyermekkorban következik be, míg a HSV-2 fertőzés inkább a szexuálisan aktív életkorban történik.
Azonban a rekurrens herpeses megbetegedések többnyire abban a régióban ismétlődnek, amelyben az első herpes simplex fertőzés következett be. Ily módon a korai polyomaviridae papillomaviridae szerzett orofaciális HSV-1 fertőzés után már kisebb az esélye, hogy más pl.
Immunitás A herpes simplex vírusok szaporodására az immunrendszer határozott szisztémás válasszal reagál, amely mind humorális, mind celluláris mechanizmusokat felölel.
