Emberi szolgák

Hagyományos rabszolgaság[ szerkesztés ] A hagyományos rabszolgaságban az embereket uruk személyes tulajdonaként kezelik, és anyagi javakként adják-veszik.

Navigációs menü

Két rabszolga gyereke is rabszolgának születik. Mivel ma már a rabszolgaság törvényen kívüli, ezt ritkán tudják feleleveníteni, habár előfordul. Rabszolgaként végzett munkájával dolgozza le a ki nem fizetett adósságot. Nincs konkretizálva, hogy mit csináljon, és az időtartam sincs mindig kikötve, így azt a kölcsönadó határozza meg.

Tartalomjegyzék

Akár úgy is dönthet, hogy ezt az adósságot soha nem lehet kifizetni, és az adósrabszolga halála után tovább zaklathatja a családot, hogy az adósság fejében jöjjön valaki hozzá rabszolgának.

A probléma akkor is fennáll, ha a kölcsönadó tisztességes, és a leszolgálandó idő ki van kötve a szerződésben vagy a szokásjogban. Ugyanis a családnak ugyan nem kell fizetnie az adósságot, de munkaerőt vesztett, és a hazatérő volt adósrabszolgáról először gondoskodnia kell úgy, hogy tartalékait, vagyonának jelentős részét már elvesztette.

Így akkor is újabb hitelt kell felvenniük, ha a felszabaduló elé mennek ruhával, étellel, költőpénzzel. Kényszerházasság[ szerkesztés ] A kényszerházasságot is tekintik a rabszolgaság egy fajtájának. Ázsiában, Afrikában és Nyugaton a bevándorló közösségekben gyakori.

Emberi szolgák beleértik az adósrabszolgaságot, vagy bármilyen helyzetet, amikor az embert akarata ellenére kényszerítik munkára, és egy másik emberi szolgák felügyeli a munkáját, hogy valóban dolgozzon.

Ide tartoznak olyan intézmények, amiket általában nem sorolnak a rabszolgasághoz, mint a jobbágyság, a sorkatonaságvagy a büntetőtáborok. Habár egyes alanyoknak, mint emberi szolgák jobbágyok és sorkatonák vannak bizonyos jogaik, nem határozhatják meg a munkakörülményeket, gyakran erőszakkal fenyegetik őket, kényszerítik őket, valamint korlátozzák munkaidőn kívüli aktivitásukat vagy mozgásukat.

Az emberkereskedelem áldozatai többnyire gyerekek és nők, akiket prostitúcióra kényszerítenek.

Ez a legdinamikusabban növekvő kényszermunka, amiben Thaiföld, Kambodzsa, India, Brazília és Mexikó vezető szerepet tölt be. A szexrabszolgaság példái, különösen a katonaság által elkövetve tartalmazzák a kényszerházasságot is. Az adósrabszolgasággal való emberi szolgák is a rabszolgaság tilalmának megsérétésnek számít.

A gyermekmunka többi kategóriájánál több 16 évesnél fiatalabb lányt küldenek nyomorban élő falusi szüleik cselédnek városba, ahogy például Haitin. A rabszolgaság története[ szerkesztés ] Ókor[ szerkesztés ] A legtöbb ókori társadalom a szegény szabadok munkájára épült, nem egy történész szerint indokolatlan rabszolgatartó társadalomról beszélni.

A rabszolgákat a harcok során szerezték, illetve utóbb továbbadták őket, és rabszolgaállapotukat gyermekeik is örökölték. Athénban az ilyen rabszolgaság elleni lázongások a szolóni alkotmányhoz vezettek.

Szolón az alkotmány reformja során eltörölte az adósságokat, és megtiltotta a rabszolgaságnak ezt a típusát. Arisztotelész úgy tartotta, hogy a rabszolgaság természettől fogva jogos, hogy az a rabszolga, aki testi erejével képes végrehajtani az előírtakat. Ez azonban Arisztotelész véleménye szerint nem vonatkozott mindenkire, csak az úgynevezett barbárokra, azaz a nem-görögökre.

Arisztotelésznél a barbárok természettől fogva rabszolgák: nemcsak a testük olyan, hogy munkára predesztinálja őket, hanem szellemi képességeik is emberi szolgák, így hasznuk származik a rabszolgaságból, mivel gazdájuk gondolkozik helyettük. A zsidóság egyedülálló módon úgy definiálta önmagát, hogy ők az a nép, amelyet Isten megszabadított az egyiptomi fogságból. Éppen ezért ennek a népnek a tagjai nem lehettek a korlátlan és tartós rabszolgaság állapotában.

Ennek megfelelően az Ótestamentumban a rabszolgaság csak a nemzsidó környezetre terjedt ki: a más papillomatosis gyógyszer szolgák származókat a harc során rabságba ejtették: őket lehetett adni-venni, és munkára használni.

A birtokbavétel könyve - A rabszolgák szabályai - bestgumi.hu

A héber rabszolgákra azonban különleges védőelőírások vonatkoztak: még az önmagukat eladás is csak végső szükség esetén volt megengedett, legkésőbb hat év múltán pedig felszabadultak — az egyiptomi fogságból való szabadulás emlékére. Ennek az alapja a Tórában található, és egyetemes jogalapot képez. Az izraeli rabszolga nem teljesen jogfosztott, mivel gazdájához hasonlóan őt is Isten teremtette. Így például a hetedik napon való munka tiltása nem csak a gazdára vonatkozott, hanem a rabszolgáját sem volt szabad dolgoztatnia.

Róma[ szerkesztés ] Római kori rabszolgapiac Gustave Boulanger festménye A római jogban a rabszolgák tárgyak voltak, amelyek felett a gazdájuk korlátlanul rendelkezhetett, és a háziállatok közé sorolták őket, így jogképesek sem voltak. Ám ennek ellenére nem lehetett egyszerű dolognak tekinteni, emberi mivoltát jogilag elismerték és ennek megfelelően a felettük emberi szolgák rendelkezést nem tulajdonjognak dominiumhanem rabszolgatartói hatalomnak dominica potestas nevezték.

Ezen kívül a emberi szolgák sírhelye vallási okokból nem volt eladható, valamint a rabszolga saját különvagyonnal is rendelkezhetett, ha ezt ura engedélyezte számára.

Az adósságukat fizetni képtelen adósokat hitelezőik önhatalmúan, ünnepélyes szöveg elmondásával és kezük adósra helyezésével elfogták és a praetor elé vitték, hogy ezt jóváhagyja számukra legis actio manus iniectionem.

rabszolga – Magyar Katolikus Lexikon

Az adóst ilyenkor a kézrátétel manus iniectio tárgyának tekintették csupán, így védekezésre sem nyílott joga. Ha senki sem lépett fel az adós érdekében, akkor a praetor engedélye alapján a hitelező hatvan napig bilincsben tarthatta az adóst, és három vasárnapon a Forum Romanumra vihette, hátha valaki hajlandó tartozását kifizetni. Amennyiben erre nem került sor, úgy az illetőt eladhatták rabszolgának a Tiberisen túlra vagy megölhették.

Az ellenséges állam polgára maga is ellenségnek minősült, így a rómaiaknak lehetőségük volt őt mind háborúban, mind békében fogságba ejteni és így rabszolgává tenni. Ennek emberi szolgák az idegen származású akkor is fogságba ejthető volt, ha békeidőben, civilként lépett Emberi szolgák területére.

A rabszolgává válásnak ezen kívül több más módja emberi szolgák létezett, leginkább büntetésből.

A civiljog korában ezek: kifizetetlen adósság; aki kivonta magát a polgárok névjegyzékébe census való felírás alól; aki dezertált ; akit lopás közben a sértett tetten ért. A későbbi praetori és császári jog idején az okok kibővültek.

Így rabszolgává vált az, aki önként eladta magát annak, hogy az eladóval összejátszva elosszák vételárát; akiket bányamunkára vagy állatviadalra ítéltek. A senatus consultum Claudianum alapján szintén szolgasorba süllyedt az a nő, aki egy rabszolgával élt együtt, és ezzel nem hagyott fel a gazdája határozott felszólítására ellenére sem. A rabszolgák gyermekei maguk is rabszolgává váltak születésük után. Kivételt jelentett az, ha az anya a terhesség ideje alatt emberi szolgák rövid ideig szabad volt, ekkor a gyerek maga is szabaddá vált.

Ez leginkább a családfő pater familias korlátlan család feletti hatalmának volt köszönhető, másrészt a rabszolgákat emberi szolgák mintegy családtagnak tekintették. A helyzet a hódító hadjáratokkal változott meg, amikor nagy mennyiségű rabszolga áramlott be Rómába.

A rabszolgák egy része uruktól kapott joggal kereskedelmi tevékenységbe kezdett, ám többségükre embertelen nagyüzemi kényszermunka várt, nagyon rossz körülmények közepette.

Róma hanyatlásával együtt a rabszolgák száma is fogyni kezdett, így külön törvények születtek védelmükre, amik tiltották a rabszolgák megölését, valamint a velük való kegyetlenkedéseket. Különösen a Spartacus -féle felkelés Kr. A rabszolgaság megszűnésére kezdetben csupán felszabadítással manumissio kerülhetett sor. Ez kezdetben egy színleges pert manumissio vindicata jelentett, ahol a felszabadítani szándékozót egy barátja vagy rokona beperelte és a praetor előtt kijelentette, hogy a rabszolga szabad.

Ura ekkor ezt elismerte, így a praetor hivatalosan is szabadnak ismerte el őt. A felszabadulásnak több más módja is létezett ezen kívül: valakinek a végakarata folytán manumissio testamentum azzal, hogy a gazdája felíratta a szabad polgárok névjegyzékébe manumissio censum vagy egyszerű akaratnyilvánítással: barátok színe előtt inter emberi szolgák küldésével per epistulamaz úr asztalához ültetéssel per mensamszabadságot jelképező kalap feltételével per pileum.

Utóbbiakat a civiljog nem ismerte el, ám a praetor esetükben nem engedélyezte, hogy a szabadságot ismét megvonják tőlük, és a perekben nem emberi szolgák jogsegélyt.

Így például csak 20 évnél idősebb rabszolgáját lehetett felszabadítani, és 30 évnél fiatalabb szolga csak nyomós indokkal volt felszabadítható. Amennyiben ezek nem álltak fent, úgy vagy érvénytelen volt a felszabadítás ha 20 évnél fiatalabb volt a felszabadítóvagy a felszabadított rabszolga jogköre csökken polgárjogát elveszítve latinjogúvá vált.

Augustus törvényei ezen kívül semmisnek ítélték a hitelezők megkárosítása miatti rabszolga-felszabadítást is. Ekkor került be a jogba a keresztény templomban való felszabadítás manumissio in sacrosanctis ecclesiis is, amelynek eredményeképp a személy római polgárrá vált. A rabszolgák munkája elégtelenné vált, így bár a rendszer maradványai nyomokban még hosszú ideig megmaradtak, a rabszolgatartás helyét átvette a feudalizmusa rabszolgák pedig jobbágyokká váltak.

A türk népek — például a kazárok — élénk kereskedelmet folytattak az Európából származó a rák fáj bőrű rabszolgákkal, azonban a A rabszolga-kereskedelemben fontos szerepet játszott egy rádhánita néven ismert csoport, vagyis a keresztény és muszlim világ közötti rabszolga-kereskedelem jó részét zsidó kereskedők bonyolították.

Azonban a fenti kitétel a pogányokra nem vonatkozott, Nagy Károly például az elfogott szászok egy részét rabszolgaként adatta el, míg a 9— A rabszolgák az évszázadok során beleolvadtak a jobbágyságba; erre Közép-Európában később került sor, mint Nyugat-Európában, másrészt a servus jogállapotú réteg mai napig társadalomtörténeti viták tárgyát képezi.

A késő középkorban a rabszolgaság ismét visszaszorult. A Földközi-tenger térségében azonban, ahol bőséges volt az utánpótlás afrikai rabszolgákból, tovább virágzott az emberkereskedelem.

• Milyen férgek lehetnek a gyomorban
• Ki hogyan intézi a dolgait?
• Az adós szolgáról - Szentírábestgumi.hu cikkek

A rabszolgaság újabb lendületet vett az Újvilág felfedezésével. Afrikai rabszolgák szállítása Európa[ szerkesztés ] A Földközi-tenger térségében az Oszmán Emberi szolgák és az európai keresztény államok között zajló Ennek egyik oka a megfélemlítés politikája volt.

A szultáni flottával és az azzal szövetséges kalózokkal [23] egyetlen keresztény állam tengeri ereje sem tudta felvenni a versenyt, így tökélyre fejleszthették a part menti települések váratlan lerohanását, és a lakosság elhurcolását, esetenként mélyen a szárazföld belsejéig is üldözve a menekülőket. A rabszolgák összegyűjtésének másik fő oka emberi szolgák volt, hogy a korszakban használt gályák rengeteg evezőst, az erődítmények építése pedig emberi szolgák kényszermunkást igényelt mindkét oldalon.

Az oszmán csapatok rendszeresen lerohanták Dél-Európa tengerparti területeit és egész települések lakosságát rabolták el. A törökök egy-egy hadjárat során akár több ezer embert is magukkal hurcolhattak.

Így például a Nápolyi-öbölből benben Gozo szigetérőlben Calabriábólban Granadából embert raboltak el. Ilyen muzulmán rabszolgák szolgáltak a gályákon, de az emberrablásban és rabszolgatartásban jeleskedő johannita lovagrend rodoszimáltai erődítményeinek kiépítésén is.

Rabszolgaság – Wikipédia

Szintén előfordult, hogy az európai vallási gyűlölködések során a foglyul ejtett protestánsokat egyszerűen eladták rabszolgának. A rabszolgák a muzulmán vagy keresztény világ rabszolgapiacain találtak gazdára.

Ilyen piac működött a Moldvában is a Gyarmatok[ szerkesztés ] Az amerikai kontinens gyarmatosításával megújult az olcsó munkaerő iránti igény. A bennszülött lakosság nem volt erre képes, mert az európaiak által behurcolt betegségekre például kanyaró és himlő nagyon fogékonyak voltak. Másrészt az addigi életmódjuk sem tette emberi szolgák alkalmassá a feudális termelési rendszerbe való hatékony beilleszkedésre.

• Bőrrák a fején
• Sorai közt egyszerre jelennek meg az epikus Fantasy véres ütközetei, és a távoli jövő futurisztikus lézer háborúi.
• Lovászy László: Abe Lincoln és a migráns (rab)szolgák | Mandiner

Kubában a bennszülött Szégyellem a szemölcsöket teljesen kiirtották lásd még: Bartolomé de las Casas. Ferdinánd kasztíliai király II. Ferdinánd néven Aragónia királya betiltotta az indián rabszolgaságot.

A fogságba ejtett és a szállítás során meghalt rabszolgák száma ennél lényegesen magasabb volt, mivel a rabszolgavadászok kiválogatták és megölték a gyengének ítélt embereket, és sokan elhunytak a nyomorúságos úton emberi szolgák partig, illetve a rabszolgahajókon. Lásd még: Rabszolgapart Az első ipari forradalom a rabszolgaság teljesen új formájához vezetett. Azelőtt a rabszolgák túlnyomórészt kevés kivétellel, mint például az ókori görög és római emberi szolgák a mezőgazdasági termelés ritmusában dolgoztak, és nem alkalmazták őket tömegesen, inkább a földbirtokos háztartásához tartoztak.

A gőzgép feltalálása után a rabszolgamunkát a gépek ritmusához igazították. A gőzzel hajtott cukormalmok Kubában, és a gyapotot feldolgozó gépek az USA déli államaiban teljesen megváltoztatták a rabszolgamunka jellegét. Minél többre voltak képesek a gépek a technikai haladás következtében, annál keményebb és tömegesebb volt a rabszolgák igénybevétele. Tehát a kubai rabszolgák munkáját a A rabszolgákat százasával barakkokba helyezték el, a munkaerejüket a végsőkig kihasználták.

A korbács megszokott hajtóeszköz volt a munka során. Az embertelen munkakörülmények következményeképpen rabszolgafelkelések törtek ki, például Haitiban vagy Kubában a A félelmetes büntetések ellenére a rabszolgák az úttalan erdőkbe szöktek.

Külön rabszolgavadászok és erre kiképzett kutyák kutatták fel őket.

Ha a szökött rabszolgákat megtalálták, akkor a többiek elrettentésére nyilvános büntetés következett, mely legtöbbször korbácsolás volt, de számos más kegyetlenkedés is előfordult. A rabszolganők az abortusz különböző módszereivel próbálták megakadályozni, hogy gyermekük szülessen, aki szintén rabszolgasorsra jut. Gyakori volt a rabszolgák öngyilkossága is.